A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
1054 Budapest, Steindl Imre u. 8.
06/1/301-8100
bv@bv.gov.hu
Hivatás és nemzeti identitás találkozása
2026-01-22 13:34
A magyar kultúra napja 1989 óta jelen van az életünkben, amelyet minden évben január 22-én ünnepelünk. A büntetés-végrehajtási szervezetben dolgozók közül többen viseltetnek érzékenységgel a kultúra iránt. Az ünnepnapra a kollégáink hagyományőrző, művészi tevékenységein keresztül emlékezünk meg.
A szervezet közösségében vannak, akik saját verseket írnak és szavalnak ünnepi alkalmakon, néptáncolnak, vagy a zene és az éneklés révén járulnak hozzá a közös megemlékezések hangulatához. A hagyományápolás iránt elkötelezettek között íjászok is találhatók, míg mások a képzőművészet és az alkotás területén mutatják meg tehetségüket.
Fehér Levente bv. őrmester a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben szolgál, és mindennapjai mellett a népi tradíciók gondozásában is aktív szerepet vállal. Gondolatait a magyar kultúráról és a néptánchoz fűződő kapcsolatáról osztotta meg.
„A néptáncban minden hagyomány és szokás megtalálható, mint például a regölés, a húsvéti locsolás, vagy a Szent Iván-éji tűzugrás. Lassan 22 éve néptáncolok, és ez idő alatt belepillanthattam a régi szokások és hagyományok szépségeibe, ami e nélkül lehet, hogy soha nem is tárulkozott volna a szemem elé. Számomra ezért a kultúra egybevált a néptánc fogalmával.”
Az íjászattal 2011-ben ismerkedett meg Sipeki József bv. főtörzszászlós, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet munkatársa. József a nagyobbik lánya hatására ment el a helyi, ónodi hagyományőrző íjász egyesület edzésére. Az egyesület elsősorban honfoglaláskori, történelmi íjászattal foglalkozott, kihasználva az ónodi vár adta hangulati és történelmi lehetőségeket, hiszen edzéseiket és versenyeiket is itt tartották.
„Magával ragadott engem is ez a világ. Az íj használatán kívül megismerkedtünk a korabeli hadviseléssel, öltözködési, viselkedési kultúrával is. A XI. századi magyar kultúra nagyon megtetszett, az évek során számos magyar és nemzetközi versenyen vettem részt. Beszereztünk korabeli ruházatot, bőr kiegészítőket, amiknek nagy részét saját kezűleg készítettük el, alap szinten kitanultuk a korabeli bőrművességet, rézművességet, tegezek, tarsolyok, tarsoly lemezek cizellőr munkáit. A mai napig nagyon szeretem ezen korszakot, büszke vagyok magyarságomra, és kulturális örökségekre, melynek kicsit ebben a formában művelője, megélhetője lehettem.”
Az Országgyűlés 2022 decemberében hivatalosan is állami emléknapnak nyilvánította január 22-ét. Kölcsey Ferenc 203 évvel ezelőtt, ezen a napon fejezte be a „Hymnus” kéziratát. 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában „A magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül jelent meg először a költemény. 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc nyert meg, és még ugyanabban az évben, július 2-án bemutatták a zeneszerző vezényletével a Nemzeti Színházban.
