A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.

A mindennapi kommunikációnk legáltalánosabb eszköze a beszélt nyelv, amely a társas interakciónk számottevő részét irányítja és befolyásolja. A büntetés-végrehajtási intézetekben a magyar nyelv helyes használatának oktatása legalább olyan jelentősséggel bír, mint a hétköznapi oktatási intézményekben.
Az iskolai nevelésbe évről-évre egyre több fogvatartottat sikerül bevonnia a rendszernek. Továbbá a nem ritkán eltérő nyelvű fogvatartottak együttélését is megkönnyíti a közös nyelvhasználat, így több börtönben külön oktatási programokat dolgoztak ki erre. Az anyanyelv nemzetközi napjának apropóján a szokásos iskolai tevékenységeken túl számos intézetben készültek különleges programokkal, motivációs foglalkozásokkal az érdeklődőknek.
Az UNESCO adatai szerint több mint 6000 beszélt nyelvet ismerünk világszerte, amelyek bár sok közös vonást mutatnak, egyre több merül közülük feledésbe: mára a beszélt nyelvek 60-80%-a veszélyeztetett. Az anyanyelv jelentőségének méltatására az UNESCO az 1999. évi közgyűlésen az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította a február 21-ét, melynek célja a figyelem felhívása a Földön élők nyelvi sokszínűségére. Globálisan a lakosság 40%-a nem tud olyan oktatásban részt venni, ami olyan nyelven történik, amelyet beszél vagy ért, azonban az anyanyelven alapuló többnyelvű oktatás terén mára – a korai iskoláztatásnak is köszönhetően – látható előrelépés történt. A szókincs bővítése, az idegennyelven tanulás nem csak a személyes önmegvalósításhoz járulhat hozzá, de az egészséges és fenntartható életmódhoz ugyanúgy hozzátartozhat, mint akár a foglalkoztathatósághoz, az aktív polgári szerepvállaláshoz, és a társadalmi beilleszkedéshez, ebből eredően – a büntetés-végrehajtás világára vetítve – a fogvatartottak reintegrációjához is.
A 2025/2026-ös tanévben több mint 6100 rab kezdte meg országos szinten alap-, közép-, felsőfokú vagy szakképzését a börtönök falain belül. Ez 54 %-os növekedést jelent öt év alatt, ami bizonyítja, hogy hatékonyan működnek a börtönök reintegrációs törekvései. A többnyelvűség a börtönkörnyezeten kívül is előnyt jelenthet a későbbi elhelyezkedésben. Többen éppen a börtönévek alatt tesznek szert – leggyakrabban – angol, vagy német nyelvű állami nyelvvizsga bizonyítványra. A külföldi fogvatartottaknak indított magyar anyanyelvi képzések is sikerrel futnak az egyes intézetekben: az órákra önkéntesen jelentkezhetnek az elzárásukat töltők, akik pozitívan értékelik a nyelvtanulás lehetőségét.
„A tanfolyam segített abban, hogy könnyebben megértsem magam a felügyelettel és válaszolni is tudjak a kérdéseikre. Megtanultam a zárka felszerelési tárgyakat megnevezni, de ami miatt igazán sikeresnek tudhatom a tanfolyamot, az az, hogy munkába állhattam és pénzt tudok keresni" - számolt be tapasztalatiról az egyik résztvevő. „A tanfolyam jó volt és tartalmas. Szinte játékos módon sajátíthattam el a magyar nyelv alapjait. Oktatónk jól felkészült, különböző nyomtatott képes illusztrációkat használt az oktatáshoz, ami nagyon megkönnyítette a megértést. Nagyon jó érzés, hogy valaki segítőkezet nyújtott számunkra, megkönnyítve a mindennapi életünket” - osztotta meg gondolatait egy másik, mára sikeres vizsgát tett elítélt.
A hazai börtönökben emellett a büntetés-végrehajtási ügyek intézését papír alapú külföldi anyanyelvi kiadványok és tájékoztatók kihelyezésével, a KIOSZK elnevezésű fogvatartotti ügyintézési pontok idegennyelvű eléréseinek lehetőségével, valamint tolmácsok bevonásával biztosítja a büntetés-végrehajtási szervezet.









