A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
Márianosztrai Fegyház és Börtön
2629 Márianosztra, Pálosok tere 1.
06-27/620-400
nosztra.uk@bv.gov.hu
Nemzeti emlékhely 1. - Halottak napján is mesél a múlt
2024-10-30 08:00
Ha a magyar temetkezési kultúrába betekintést nyerünk, első olvasatra szinte érthetetlen, de mégis különleges élmény tárul elénk. A hely kiválasztása, fekvése, a halottak elhelyezése néha a misztikum határát súrolja. A márianosztrai rabtemető is valahol e kategóriába tartozik. Vajon a vincés nővérek miért ezt a területet jelölték ki? Ha arra gondolunk, hogy az egyházak soha nem hagyták magukra azon helyeket, épületromokat, amiket ők szent helynek tartottak, sejteni lehet az okát...
A szájhagyomány szerint a temető kialakítása során figyelembe vették, hogy e területen terült el az ősi pálos kolostor temetője (1352-1553 között). A nosztrai rabtemető másik érdekessége – amit maga a megnevezés nem sugall –, hogy nem csak őrzöttek, hanem őrzők is nyugszanak e helyen.1858-tól 1940-es évekig a büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó Szent Vince rend nővéreit, valamint az intézet orvosait is ide temették el. A hozzátartozók elmondása szerint itt van eltemetve Zambelly Lajos 1848-49-es szabadságharcos huszár ezredes felesége is. Zambelly Lajos 1875-től 1888-ig volt a fegyintézet ügynöke, innen ment nyugdíjba.
Szintén ide vannak eltemetve az intézetben lévő köztörvényes bűnelkövetők közül az elhalálozottak, valamint az itt raboskodó terhes nők elhalt gyermekei is. Egy életrajzi munkában olvasható (1920-as évekből), miszerint az előkelő családok nemkívánatos, vagy gyengeelméjű gyermekeiket is titokban e zárt falak között tartották. Nagy részük itt halt meg. Az itt eltemetett rabnőket, gyermekeket a kedvesnővérek egy jeltelen sírban helyezték el, csak a csupasz földkupac jelezte, hogy valakit ide temettek.
Itt található egy Nosztrán elhunyt pálos atya jelzett sírhelye is, melynek fennmaradását a nővéreknek köszönhetjük. A Márianosztrai Fegyház és Börtön 1950-től férfi börtönként működik, ezt követően a temető a köztörvényes és politikai elítéltek temetkezési helyéül szolgált.
Az utolsó temetés 1967. december 18-án történt. Ezt követően a temető bezárására került sor. 1968-tól az elhunytakat Márianosztrán, Szobon, Vácon temették el. Ezek köztörvényes bűnözők voltak. Nyilvántartásuk az 1950. augusztus 31-én megnyitott nem szigorú nyilvántartású halottak anyakönyvében található.
A felügyeletet ellátó nővérek sírjai műkőkeretből készültek, rajtuk akácfa kereszt a rendi nevükkel. Egy márványborítású közös sír is található a temetőben, de ezzel kapcsolatban nyilvántartással nem rendelkezik az intézet.
A rabtemető 1989-ig nem volt látogatható, orgonaerdő és gaz nőtte be. 1998-ban részben rendbe hozták és egy közös keresztet állítottak, amit a helyi perjel szentelt fel. 1998. augusztus óta – az intézet fennállásának 140. évfordulójának ünnepsége kapcsán – megnyitották a Márianosztra-Nagyirtás között húzódó, piros kereszttel jelzett úthoz vezető területet. A temető napkeltétől napnyugtáig látogathatóvá vált.
2011-ben, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által, "Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés" tárgyában kiírt pályázat kapcsán, a projekt megvalósítása során a rabtemetőt szinte teljes mértékben helyreállították, látogathatóvá tették.
A temető a kék túra útvonalán ma is várja látogatóit, hogy egy félórás séta alkalmával átadhassa évszázados hangulatának és a Börzsöny szépségének sajátos egyvelegét.
(néhai Tasnádi György bv-s lokálpatrióta munkája alapján)
