A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet

Csapatépítő túrán jártak a szolnoki bv intézetben szolgálatot teljesítő GEI-s kollégák, amelyről az alábbiakban olvasható Csikós Erika bv. őrnagy beszámolója.
Szent Adorján napján kihasználtuk a szép napsütéses időt és felkerekedtünk, hogy felfedezzük Magyarország egyik legszebb és legismertebb történelmi települését, Hollókőt, amelyet nemcsak Húsvétkor érdemes felkeresni. A csapatépítő túra egyszerre ígért kulturális élményeket, természetjárást és egy kis izgalmat is, hiszen a programban egy történelmi témájú szabadulószoba is szerepelt.
A napot a Kertek-alja tanösvény bejárásával kezdtük, amely a Hollókői-patak völgyében halad fapallókon és lépcsőkön keresztül. Sétánk során megismerkedtünk az itteni (volt) kis tavak eredeti céljával: a hagyományos ruhamosással. A kellemesnek induló séta azonban hamar igazi teljesítménytúrává alakult. Aznap ugyanis harminc fok fölé emelkedett a hőmérséklet, ráadásul már hosszú hetek óta nem esett számottevő csapadék itt sem, a patak szinte teljesen eltűnt.
Utunkat az UNESCO világörökség részét képező Ófalu macskaköves utcácskáin folytattuk. A régi, fehérre meszelt, sötét faablakos, tornácos parasztházak között sétálva szinte egy másik korba csöppentünk. A településen számos hagyományőrző látnivaló található, többek között a különféle díszes kerámiákkal teli Fazekasház és a Csipkeház, amelyeket megcsodálhattunk.
Innen tovább indultunk a Hollókő fölé magasodó, impozáns 13. századi vár felé, melynek legendájából származik a falu neve is. A várhoz érve kicsit megpihentünk, majd elindultunk „Isten kezének” is nevezett Kéz-kilátóhoz. Hollókőről az odáig vezető túravonal oda-vissza kb. 10 km. A nagy szárazság az erdőben és az ösvényeken is jól látszott: az út poros és nagyon száraz volt, nagyon sok helyen pedig köves, meredek szakaszok nehezítették a haladást. Hol felfelé, hol lefelé vezetett az ösvény, néhol pedig kidőlt fák állták utunkat, amelyeket természetesen óvatosan kerülgettünk és léptünk át. A Kéz-kilátó különleges, egy hatalmas fából készült tenyér, amelyről gyönyörű panoráma tárult elénk. A magasból csodálatosan látszott a környező táj és az Északi-középhegység vonulata. A hosszú, meleg és kissé fárasztó út után igazán megérte felkapaszkodni idáig. Megpihentünk, kifújtuk magunkat, majd visszaindultunk, hiszen ugyanennyi kemény gyaloglás várt ránk, nagyrészt tűző napon, közel 35 fokos hőségben. A kilátó meglátogatása után végre megebédeltünk a vár tövében kialakított pihenő helyen. Jól esett egy kicsit megpihenni, feltöltődni, majd folytattuk a nap következő programját a Hollókői vár „bevételét”.
A várban először a szabaduló szobába mentünk. A játék során a vár tömlöcéből kellett kiszabadulnunk: I. Károly (Róbert) király nagyköveteiként a vár tömlöcébe voltunk bezárva. Egy levelet kellett megtalálnunk, amely bizonyítékként szolgált a királynak Csák Máté Trencsényi nagyúr hűtlenségéről, árulásáról.
A játék nagyon érdekes és egyben vicces is volt. Együtt kellett gondolkodnunk, ötleteznünk. Szükség volt a logikus gondolkodásunkra, megfigyelő képességünkre, ügyességünkre. Mindenki kivette a részét a feladatokból, és végül sikerrel jártunk: egy óra elteltével valamennyien kiszabadultunk a tömlöcből. A vidám kaland után még a korabeli ruhák felpróbálását is bevállaltuk.
Ezután a várat fedeztük fel: bepillanthattunk abba, hogyan élhettek az itt lakók évszázadokkal ezelőtt. Láttunk hatalmas ebédlőt, korabeli páncélokat, és azt is megtudhattuk, hogyan nézhetett ki egy középkori konyha az 1300-as években, ahol az urak számára készültek a finomabbnál finomabb ételek, hogyan nézett ki egy hálószoba, a kis kápolna. A várból gyönyörű kilátás nyílt a környező vidékre. A túra során már többször megcsodáltuk a tájat, de innen egészen más távlatból tárult elénk Hollókő és környéke.
Miután befejeztük a vár bejárását, visszasétáltunk az Ófaluba, majd lassan búcsút vettünk Hollókőtől és hazaindultunk.
Összességében nagyon kellemes és tartalmas napot töltöttünk együtt. Sokat nevettünk, feltöltődtünk. A túra nemcsak kulturális élményekkel gazdagított bennünket, hanem fizikailag is próbára tett. A nagy meleg, a száraz, poros és köves utak, valamint a sok emelkedő és lejtő bizony megdolgoztatta az izmainkat, tüdőnket, szívünket. Mindenki nagyon jól érezte magát. A gyönyörű táj, Hollókő különleges hangulata, a vár történelmi érdekességei és a közös szabaduló szobás kaland igazán emlékezetessé tették ezt a napot.
Egy biztos: ez a csapatépítő túra nemcsak a lábainkat, hanem a rekeszizmunkat is alaposan megmozgatta.








