Büntetés-végrehajtás

A közös ima a görögkatolikus hagyományok szerint folytatódott, ahol Ft. Szocska A. Ábel püspök atya, valamint Zoltán György diakónus kezdték meg a liturgikus szolgálatot. A meghívott vendégeket Nyakó Csaba bv. ezredes parancsnok, valamint Nt. Darvas Szilárd Levente református osztályvezető lelkipásztor fogadta és Dr. Tibay Balázs Marcell bv. alezredes parancsnok-helyettes köszöntötte.  A jelenlévők számára világossá vált, hogy nem csupán egy vallási eseményen, hanem egy reményt adó lelki találkozáson vesznek részt.

A prédikáció egyik központi gondolata egy rózsa példáján keresztül világított rá arra, milyen könnyen alávetjük magunkat a környezetünk elvárásainak – akár olyannyira is, hogy belső és külső tulajdonságainkat megváltoztatva elveszítjük önmagunkat. A szolgálat rámutatott arra is, hogy a túlzott megfelelési kényszer végül nemcsak másoknak, hanem saját magunknak sem tetsző állapotba sodorhat minket. Pünkösd azonban ennek az ellenkezőjét hirdeti: Isten mindenkit elfogad olyannak, amilyen. Nem a múltunk, nem a hibáink, nem a jelenlegi helyzetünk határozza meg az értékünket az Ő szemében. Az üzenet minden jelenlévőhöz szólt, Isten nyújtja a kezét – még a börtön falain belül is.

A prédikáció hangsúlyozta, hogy ha Isten ebbe az élethelyzetbe engedett minket, akkor ez az idő is lehetőség a lelki épülésre, a felkészülésre és arra, hogy ha elérkezik a szabadulás pillanata, akkor az odakinti életet is a belső változásra építve, tudatosan és Isten elfogadó szeretetére alapozva élhessük tovább. Az alkalmat közös imádság, majd az „Ámen” közösségi, méltóságteljes kimondása zárta – kifejezve a jelenlévők hitét, reményét és Isten iránti bizalmát.