A Kalocsai Fegyház és Börtönben működő varrodában fogvatartottak készítik a rendvédelmi szervek egyenruháját. A gyakorló ruházathoz több mint 163 ezer, míg a társasági ruházathoz több mint 41 ezer kilométernyi alapanyagot használtak fel 2018-ban.
Az igazság védelmében
Csengeri Országos Büntetés-végrehajtási Intézet
8200 Veszprém, Külső-Kádártai út 12.
06-88/591-570
veszprem.uk@bv.gov.hu
2471 Baracska-Annamajor
06-22/454-023
baracska.uk@bv.gov.hu
6301 Kalocsa, Szent István király u. 26
06-78/467-930
kalocsa.uk@bv.gov.hu
5001 Szolnok, Dózsa Gy. u. 1/a
06-56/512-750
szolnok.uk@bv.gov.hu
8900 Zalaegerszeg, Várkör 4.
92/313-433
zalaeg.uk@bv.gov.hu
4024 Debrecen, Iparkamara u. 1.
06-52/526-210
debrecen.uk@bv.gov.hu
III. Objektum: 1108 Budapest, Maglódi út 24.
III. Objektum: Telefon: 06-1/432-2600
fovaros.uk@bv.gov.hu
II. Objektum: 1027 Budapest, Gyorskocsi u. 25.
II. Objektum: Telefon: 06-1/488-50-10
fovaros.uk@bv.gov.hu
I. Objektum: 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 5-11.
I. Objektum: Telefon: 06-1/475-5500
fovaros.uk@bv.gov.hu
2316 Tököl, Ráckevei út 6.
24/503-100
tokol.uk@bv.gov.hu
Oldalak
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet megyei jellegű intézet. Alapfeladataként biztosítja a rendelkezési jogkör gyakorlójának döntése alapján elrendelt letartóztatással, a felnőtt korú férfi és női elítéltek börtön és fogház fokozatú szabadságvesztéssel, elzárás végrehajtásával összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátását. Az intézet befogadóképessége: 167 fő.
1889. szeptember 25-én tették le a börtön alapkövét. 1891 februárjában költöztették be az első rabokat az újonnan épült Nyíregyházi Törvényszéki Fogházba. A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogház, fogház fokozatú, 1 naptól maximum 5 évig terjedő szabadságvesztés büntetés letöltésére kijelölt helyként kezdte meg működését. A II. világháborút követően az intézet elnevezése többször változott: Törvényszéki Fogház, Megyei Bírósági Börtön, Megyei Börtön, Szigorított Börtön és Büntetés-végrehajtási Intézet, 1979-től Nyíregyházi Büntetés-végrehajtási Intézet, 1995-től pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet.
A letartóztatott fogvatartottak költségvetési munkáltatás keretében végzik az intézet üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézet mosodájának felújításával, a jelen kor technológiai elvárásainak megfelelő gépek beszerzésével a fogvatartotti foglalkoztatás bővült, a külső partnerek kiszolgálása is megtörtént. Az megújult intézeti konyha a fogvatartottak, a személyi állomány étkezésén túl a rendőrségi fogdán elhelyezett fogvatarottak részére is napi szinten biztosít étkezést.
A munkáltatáson túl az intézet szakemberei a fogvatartottak reintegrációját is segítik, a társadalomba történő sikeres visszailleszkedés reményében. Ebben nyújtanak segítséget a jóvátételi programok, civil szervezetek, tréningek, vallási felekezetek által tartott egyéni és csoportos foglalkozások.
A Szegedi Fegyház és Börtön, köznapi nevén Csillagbörtön, három objektuma országos és megyei szakfeladatokat ellátó büntetés-végrehajtási intézet. Országos jellegű büntetés-végrehajtási funkcióként végrehajtja a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével és az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatokat.
Megyei jellegű büntetés-végrehajtási feladatként befogadja a Csongrád-Csanád megyei előzetes letartóztatottakat, megoldja – megyén belül – a bűnüldöző hatóságokhoz történő előállításokat. Befogadóképesség: 1213 fő.
A háromemeletes királyi kerületi börtön építését Wagner Gyula műépítész tervei alapján, 1883 júniusában kezdték meg, amely 1884 augusztusára készült el. A csillag alaprajzú elhelyezés miatt kapta a köznyelvben a “Csillagbörtön” elnevezést. Névadói az alapot ásó kubikusok voltak. A szegedi börtön az 1884. évi létesítésétől kezdve folyamatosan büntetés-végrehajtási funkciót látott el. Az 1944-1945. években szovjet hadifogolytáborként is működött.
2020-ban átlagosan 1340 fogvatartottat helyeztek el a Mars téren a Csillag épületben (I. Objektum), a Dorozsmai úton az előzetes házban (II. Objektum) és Nagyfán (III. Objektum) a börtönben. A fogvatartottak átlagéletkora 39 év, átlagos büntetési ideje 8 év. Hosszú időt töltenek itt az elítéltek, nevelésükről és őrzésükről hétszázan gondoskodnak.
Az elítéltek többsége a Nagyfa-Alföld Kft. két telephelyén és a börtön falain belül ötvennél is több munkaterületen dolgozik.
A Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet alapfeladata az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi és női elítéltek fegyház, börtön – kivételesen fogház – fokozatú szabadságvesztésével, továbbá jogszabályban meghatározott körben az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Befogadóképessége: 1194 fő.
A Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet az első közép-európai PPP (Public Private Partnership) konstrukcióban, az állami és magánszektor együttműködésében épült büntetés-végrehajtási intézet. 2004-ben kormányhatározattal kezdődött meg a beruházás végrehajtása, a börtön alapkövének ünnepélyes letételére 2006. március 6-án került sor. Az intézet kivitelezése összesen 16 hónapot vett igénybe. Működését 2008. január 14-én, 40 elítélt befogadásával kezdte meg. Építészeti sajátosságaira és korszerű technikai fejlettségére utalva sokszor kapta meg az „ERŐD” elnevezést. 2022. január 01-től az intézet teljes körű állami üzemeltetés alatt végzi a tevékenységét.
A Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetbe nagykorú elítélteket, valamint a Ráckevei Járásbíróság és a Szigetszentmiklósi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó előzetes letartóztatottakat helyeznek el a kényszerintézkedés időtartamára. Állami feladatként ellátandó alaptevékenységei közé tartozik a HIV-fertőzött női, férfi fogvatartottak elhelyezése, valamint a katonai fogda részleg működtetése.
Az Intézet befogadóképessége: 1273 fő.
Az 1963. június 29-én kelt parancs értelmében az ország egész területén elhelyezett jogerős és nem jogerős fiatalkorú letartóztatottakat 1963. július 20-ig át kellett szállítani Tökölre. A fiatalkorú elítéltek mellett 1987-től nagykorú elítélteket is elhelyeztek itt. A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete 2013-ban ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, ebből az intézetből vált ki 2016. május 1-jén a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet.
Az elítéltek többsége az intézet mellett működő Duna Papír Kft-nél végez munkát, illetve intézetfenntartási munkavégzésben is részt vesznek. A Kft. fő profilja higiéniai papírtermékek gyártása és forgalmazása, valamint hulladékgazdálkodási tevékenységek végzése, iratmegsemmisítés és elektronikai hulladékok szétválogatása, bontása.
A Váci Fegyház és Börtön országos jellegű végrehajtó intézet. Az intézet alapfeladataként biztosítja a jogerősen elítélt felnőttkorú férfiak szabadságvesztés-büntetése végrehajtását fegyház és börtön fokozatban, valamint az illetékességi területéhez tartozó négy városi (járási) bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás foganatosítását.
Befogadóképessége: 720 fő.
Az intézet főépülete 1777-ben épült „nemesi ifjak” nevelőintézeteként. Az új osztrák birodalmi büntető törvénykönyv 1854. évi hatályba lépését követően a Váci Fegyház és Börtön 1855-ben nyitotta meg kapuit, az első fegyencet az év novemberében fogadták be. A Csemegi-kódex hatályba lépésével az intézetet kerületi börtönné, majd 1884-ben ismét fegyházzá alakították át. A sokáig Magyarország legmodernebb gyógyintézetének számító rabkórház 1931-ben is itt készült el. Az 1956-os forradalom után a politikai okból elítéltek egyik legnagyobb fogvatartó intézete volt, 1996-ig pedig itt működött a Büntetés-végrehajtási Tiszthelyettesképző Iskolája is.
Az elítéltek az intézet mellett működő Duna-Mix Kft-nél végeznek munkát. A nyomda és könyvkötészet mellett varrodai, fémtechnológiai területen és asztalos üzemben is foglalkoztatják a fogvatartottakat.
A 2023. január 1-jétől az I. Agglomerációhoz tartozó Veszprém Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet alapfeladata a vármegye illetékességi területéhez tartozó bíróságok által elrendelt letartóztatás, valamint az elzárás, és a jogerős szabadságvesztés végrehajtása. Az intézetben férfi és női fogvatartottak egyaránt elhelyezhetők.
A veszprémi várban 1858-ban létesült az intézmény a törvényszékkel közös épületben, amely 2003-ig az ország egyetlen funkcionáló várbörtöne volt. 2003-ban az intézet egy új, zöldmezős beruházással épített egy objektumos, kétszintes, mintegy 200 fő befogadására alkalmas modern épületbe költözött a város északi körgyűrűjénél található külterületre, a 82-es számú főút mellé. A 2020-ban végrehajtott férőhelybővítés során ez az épület egy új objektummal egészült ki, melynek eredményeképpen az intézet befogadképessége 504 fő lett.
Az intézetben a fogvatartottak foglalkoztatása költségvetési és bérmunkáltatás keretein belül valósul meg, ezen túlmenően a reintegrációs célok elősegítése érdekében drogprevenció, oktatás és szakmaképzés is zajlik.
A 2023. január 1-jétől az I. Agglomerációhoz tartozó, a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet telephelyeként működő Zala Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet alapfeladatként a letartóztatást, a biztonsági és egyéb fontos okból elhelyezett elítéltek szabadságvesztését, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatokat látja el.
Befogadóképesség: 99 fő.
A börtön épülete vármegyeházának épült 1730-1732. között, barokk stílusban. A házat a királyi rendeletnek megfelelően úgy alakították ki, hogy a megyegyűlések számára legyen közgyűlési terem, megyei levéltár, valamint a vármegyei rabok elhelyezése és őrzése is biztosítottá váljon.
A vármegyeház a század végére szűkösnek bizonyult, ezért a magas fallal körülvett udvaron új épületeket emeltek, így a rabok már három, egymástól elkülönített helyen voltak elhelyezve: A „Belső, vagyis Ispitál” tömlöcben, a „Kis- vagy Konyhatömlöcben”, valamint a pincében az „Öreg tömlöcben”.
A vármegye közgyűlése 1871-ben a megyeháza épületét és a hozzá tartozó régi börtönt ingyenesen a törvényszék rendelkezésére bocsátotta, 1880-ban a régi börtön mellett a Kincstár újabb emeletes börtönépületet emeltetett, az új fogházat 1909-ben adták át.
Az itt elhelyezett fogvatartottak munkáltatása elsősorban az intézet működésének fenntartása körében valósul meg. Folyamatosan működik a drogprevenciós részleg, továbbá pályázati forrásokból különböző fejlesztő, oktató, képző programok valósulnak meg a fogvatartottak részére.
A Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet 1476 fős befogadóképességével a magyar büntetés-végrehajtási szervezet egyik legnagyobb kapacitású és legkorszerűbb intézménye, amely országos illetékességgel látja el a jogerősen elítélt férfi és női fogvatartottak szabadságvesztésének végrehajtását fegyház, börtön és fogház fokozatban, valamint a letartóztatott és elzárást töltő személyek fogva tartását.
Az első vasi börtön, a Vasvármegyei Fogház 1889-ben létesült Szombathely belvárosában, a Törvényszék épületegyüttese részeként. A később ugyanitt működő Vas Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet jogutódjaként 2008-ban adták át a jelenlegi, a város külterületén, az egykori Savaria laktanya helyén felépült intézetet.
A 6 méter magas, 1500 méter hosszú, 10 őrtornyos vasbeton bástyafallal körülvett területen négy épületben történik a fogvatartottak elhelyezése. Az elítéltek foglalkoztatása gazdasági és reintegrációs szempontból egyaránt kiemelt feladat, amely elsősorban az intézet működését szolgáló felújítási, karbantartási, illetve konyhai és ételosztási munkakörökben, továbbá az intézet területén üzemelő munkahelyeken - a Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft. mosodájában, illetve a külső partnerek által igénybe vehető három, egyenként 1000 négyzetméteres munkacsarnokban - valósul meg. Az intézetben zajló általános és középiskolai oktatás, valamint a munkaerőpiaci igényekhez igazodó szakmaképzések is a fogvatartottak szabadulás utáni reintegrációját segítik.
A 2025-ben Családbarát munkahely címet elnyert intézet bástyafalon kívüli területén működik a büntetés-végrehajtási szervezet és a vármegye egyetlen munkahelyi bölcsődéje, ahol a dolgozók és a társ rendvédelmi szervek munkatársainak gyermekeire négy csoportszobában felügyelnek a kisgyermeknevelők. A személyi állomány tagjai térítésmentesen használhatják a labdajátékokra is alkalmas teremmel, továbbá fitnesz- és edzőgépekkel rendelkező sportcsarnokot, ingyenes buszjáratot vehetnek igénybe a munkába járáshoz, korszerű irodák és szolgálati helyek állnak a dolgozók rendelkezésére.
A büntetés-végrehajtási szervezet átalakítását követően az intézet 2023. január 1-jétől I. Agglomerációs Központként működik, melynek alárendeltségébe tartozik egy telephely (Zala Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet), valamint két területi bv. szerv (Sopronkőhidai Fegyház és Börtön és Veszprém Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet).
A Tolna Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet rendeltetése, alaptevékenysége a letartóztatással, biztonsági és egyéb fontos okból elhelyezett elítéltek szabadságvesztésével, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Az intézet befogadóképessége: 91 fő.
Szekszárdon a börtönt 1895. szeptember 20-án adták át, amely az I. Béla királyról elnevezett téren helyezkedik el. Az épület tetőszerkezete ismeretlen körülmények között 1896. május 18-án leégett. A felújítást követően a külsejében impozáns, az ügyészségi, bírósági épülettel egybeépített épület született. Belső kialakítását illetően a klasszikus börtönépítészet jegyeit hordozta magán. Körfolyosós rendszerű, a zárkák ajtói erre a folyosóra nyílnak, a zárkák ablakai az udvarra néznek, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló részei közterülettel nem is érintkeznek.
Az intézet kiemelt hangsúlyt fektet a fogvatartottak foglalkoztatására, amely magában foglalja oktatásukat, képzésüket, az intézet folyamatos működésének fenntartása érdekében végzett tevékenységbe, valamint bérmunkába bevonásukat.
A Márianosztrai Fegyház és Börtön alaptevékenysége a felnőtt korú férfi elítéltek vonatkozásában ellátja főként a fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztés-büntetés végrehajtásával járó feladatokat. Befogadóképessége 505 fő.
Az egyik legrégebbi magyar büntetés-végrehajtási intézmény épületét 1352-ben Nagy Lajos király a magyar alapítású Pálos Rend kolostorának építtette. Az 1848-1849-es szabadságharc leverése után Magyarországon az osztrák büntetőjog lépett hatályba, ennek hatására az akkor már üresen álló kolostorépület 1858-tól kezdődően fegyintézetnek adott helyet. Kezdetben női fogvatartottak kerültek ide, fogva tartásukról, ellátásukról a Vincés-nővérek gondoskodtak. 1949 májusában a nővéreket menesztették, a nők helyére férfi fogvatartottak kerültek. Az 50-es években Márianosztrára főként politikai elítéltek töltötték itt büntetésüket. Az 1970-es évek végétől az intézet látványos fejlődésnek indult, üzemcsarnok, kazánház épült, víz- és csatornahálózat létesült, az épületeket központi fűtéssel látták el, új fogvatartotti munkahelyek alakultak.
A fogvatartottakat többségében az állami tulajdonú Nostra Kft. foglalkoztatja. Az itt gyártott termékek (pl. különféle fa-, és papíráruk stb.) megrendelésre készülnek. Az elítéltek egy része költségvetési formában az intézet ellátását, karbantartását, üzemeltetését szolgáló munkákban vesz részt. Külső partner bevonásával fogvatartottak oktatására, szakmai képzésére is lehetőség van.
A Márianosztrai Fegyház és Börtön történetét a büntetés-végrehajtási intézet egyedülálló múzeumi tárlatán lehet megtekinteni.
„Szabadíts ki engemet a tőrből, mellyet elrejtettek nékem.” (Zsolt 95, 11)"
A fogvatartott fenti sóhaja – Márianosztra vallási gyökereihez, és a Vincés-nővérek közel 100 éves itteni felügyelői, fenntartói munkájához kapcsolódva - a Bibliából származik. Az idézet az intézet falát is díszítette, több mint 150 évvel ezelőtt kerülhetett fel. Az eltelt idő alatt sok minden történt. A kiállítás megtekintése során megismerhetjük a Márianosztrai Fegyház és Börtön jogelődjének létrejöttét.
Hogy lett a kolostorból börtön? Megtudhatjuk, hogyan kerültek ide a már említett kedves nővérek? Hogyan vette át tőlük 1949-ben az irányítást és fenntartást az állam? Mi történt itt a két világháború alatt? Kik voltak azok a ma már ismert és elismert emberek, akik politikai fogolyként töltötték itt az idejüket? A 70-es, 80-as években milyen fejlesztési munkálatok indultak el? Mi a kübli, vagy a keráló? Vagy miért nem csíkos ma az elítéltek ruházata? Márianosztrán kint volt-e az irodákban a sötét kor jelmondata: „Ne csak őrizd, gyűlöld is!”? Mikor koncertezett itt az Edda, és milyen élményeket szerzett itt a 80-as években Zalatnay Sarolta? Manapság hányan töltik idejüket Márianosztrán és miért? Hogy a másik oldalt is említsem, hányan biztosítják a börtön zavartalan működését vagy hogy mit csinál a személyi állomány, mikor nincs szolgálatban? Hogyan tölti összetartó csapatként szabadidejét? Példát találunk a börtön szigorú rendje mellett megbúvó humorra és találunk könyvajánlásokat is. A képes leírásokat, dokumentumokat ügyes kezű fogvatartottak alkotásai díszítik. A múlt mellett a jelen bemutatására is nagy gondot fordítottunk. Jogszabályok alapján bemutatásra kerül, hogy milyen ma egy elítélt életútja a börtönben. Mi történik vele, mikor bekerül, mit csinálhat bent, és amikor közeleg a várva várt szabadulás, mire, hogyan kell felkészülnie. Végül a bemutató zárkában megtapasztalhatja a látogató, milyen, ha becsukódik a vasajtó. Nem vérfagyasztó elrettentés a célunk. De aki figyelmesen megnézi a kiállítást, a végére mégis az fogalmazódik meg, erősödik fel benne, hogy nem szeretne a rács mögé kerülni. És máris visszakerültünk a bibliai idézethez: „Szabadíts ki engemet a tőrből”, - a bűn, a bűnelkövetés csapdájából. Bízunk abban, hogy összeállításunkkal nem csak attrakciót, látnivalót teremtettünk, de a bűnmegelőzés nemes céljához is hozzájárulunk.
A börtöntörténeti kiállítás minden szerdától vasárnapig, illetve ünnep- és munkaszüneti napokon 9:00 és 17:00 óra között díjmentesen látogatható.
További információ munkaidőban a 27/620-423-as telefonszámon kérhető.
Oldalak
